csütörtök, április 22, 2004

Mese a monitorról


Kedves felnött gyerekek! Ma a monitor meséjét olvashatjátok:

Egyszer volt, hol nem volt, az operenciás tengeren és a két ledölt tornyon is túl, volt egyszer egy nagyon nagy 19 colos almás monitor. Miért pont almás a monitor? Az most talán nem is olyan fontos, de ha nagyon kiváncsiak vagytok akkor kérdezzétek meg az öreg ablak úrat.

A monitort gazdája egy napon megunta, pontosabban szebbre és laposabbra cserélte, és kirakta szegény duci almás monitort az utcára.

A monitor a padka szélen didergett volna, ha nem lett volna nagyon meleg. Képernyöje ijedten elöször jobbra, aztán balra forgott és megpillantotta többi megunt társát: a használt TV-t, PC, videomagnó, tükör, szék, vasalódeszka, nyomtató, grillsütö, cipö, babakocsi, stb....

Mint a téma, úgy a használt, de müködöképes használati eszközök is az utcán hevernek. Lám, lám, kutyasétáltatás közben sok mindenbe belebotlanak a felnőttek.

Nos, mire körbejártuk a tömböt Zeddel a monitor már megtalálta másodlagos fogyasztóját, aki boldogan elfutott vele és vele együtt ez a mese is, amiböl csak annyi maradt, hogy vége